CSS rules to specify families

2022/06/15

Részvételi felhívás a Személyes Történetek, kortárs művészeti műhelysorozatra a Bánkitón

A Marom Zsidó Kultúra 2028 programja és az Izraeli Kulturális Intézet / Israeli Cultural Institute együttműködésében a Bánkitó Fesztivál keretében megrendezésre kerül egy 3 napos kortárs zsidó művészeti műhelysorozat, amelyre mostantól június 30-ig várjuk a jelentkezőket a zsk2028@gmail.com emailcímre. A program mindenki számára nyitott, a résztvevők száma azonban limitált. A levélben fél oldalas bemutatkozást és motivációt kérünk a jelentkezőktől.

Feltételek: A programon a részvétel ingyenes, a részvétel kaucióköteles 40,000 Forint értékben, amely költségben benne van a közös szálláson ágy vagy sátorjegy igény szerint, a fesztivál belépőjegye és az előadások és workshopok. A jelentkezőknek a programokon a részvétel kötelező, a fesztivál végén egy írásos értékelőben kell beszámolniuk az élményükről, ennek teljesülése esetén kapják vissza a kaució teljes összegét.

A workshop előadói és programjai:

Farkas Zsófia - kurátor, művészettörténész

Képpel írt történelem - a művész mint szemtanú

A holokauszt ábrázolhatósága mindig érzékeny és sokat vitatott kérdés volt. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében található, a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait megörökítő képzőművészeti alkotásokon keresztül azt a kérdést járjuk körül, hogy vajon a dokumentumfotók és a túlélők írásos visszaemlékezései mellett milyen szerepet kaphat a trauma ábrázolásában és feldolgozásában a képzőművészet.

Göndör László - színész, rendező

Nagymamával álmodtam - a titkok kamrája

A New Yorkot is megjárt és a Bánkitó Fesztiválon is bemutatásra kerülő Nagymamával álmodtam c. produkció azt a bensőséges 32 napot mutatja be, amelyben a túlélő Nagymama és identitáskereső unokája, Göndör László 32 napon keresztül próbálták megérteni egymás fájdalmait, traumáit és az egymás iránt érzett mély szeretetet. Az előadáson keresztül Nagymama lakása ugyan feltárul a nézők előtt, de a párnába varrt titkok nagy része rejtve marad. A limitalt férőhelyes workshopon Göndör Laci vezetésével ezekre a titkos helyekre nézünk be közösen, amelyeket az alkotókon kívül eddig senki más nem láthatott.

Meredith Marks - tánc-mozgásterapeutával / gyógyítással foglalkozó művészeti szakember

A feldolgozatlan traumákat egyrészt genetikai úton fizikailag örököljük, valamint a családunktól és közösségeinktől tanult viselkedéseinken keresztül áthagyományozódnak ránk. Ezen a workshopon azt fogjuk felfedezni, hogyan élnek testünkben a múlt zsidó sebei. Felfedezzük, hogyan lehet párbeszédet folytatni őseink traumájával, és kifejező mozgással és tánccal tompítjuk a ránk gyakorolt hatását.

Kozma Zsófia Rebeka és Béres Bíborka Janka - előadóművészek, színházi alkotók

Mezőgazdasági eszközökből kiinduló mozgás és hang improvizációs kreatív műhely, ahol az emberek és a talaj közti lehetséges viszonyokat és a különböző eszközökhöz való kapcsolódást vizsgáljuk. A workshop első fele egy vezetett gyakorlat színházi és mozgásos improvizációval, ami a második felére egy szabad, egymásból és a tárgyakból inspirálódó közös jam-be vezet.

Bob Cohen, Móser Ádám, Sue Foy - zsidó népzene

Bob Cohen és Sue Floyd évtizedek óta gyűjtik a kelet európai zsidó népzenei hagyatékot, bejárva szinte egész Kelet -Európát. Nekik köszönhetően, a zenén keresztül tárul fel annak a sokszínű zsidó kultúrának az emléke, amely a 18. századtól a második világháborúig jellemezte a régiót. A zenei és néptánc gyűjtéseket idős muzsikusoktól; zsidóktól, magyaroktól, cigányoktól, ruszinoktól, románoktól gyűjtötték. Az előadás során betekintést nyerhetünk a gyűjtéssel kapcsolatos történetekbe.

Bob Cohen, Móser Ádám, Sue Foy: Kárpát -medencei zsidó Népzenei Táncház. Ameddig a láb bírja.

Ledniczky Lívia – történész

A zsidó irodalom kezdetei, a versek, történetek, mesék, esszék a tórát magyarázó irodalomban, másnéven a rabbinikus irodalomban gyökereznek, de mit jelent ez? Hogyan kell elképzelni ezeket a szövegeket.

Zenés szombatfogadás Móser Ádámmal és Schönberger Ádámmal a Dor Hádás közösség szervezésében.

2022/03/10

Részvételi felhívás a Kő-kő-kő játékra!

Ezúton szeretettel meghívunk Cserne Klára projektjében való részvételre, a játék zárt tesztelő-csoportjába. 

https://ko-ko-ko.hu

Jelentkezz üzenetben itt: tekintet@cserneklara.hu

SZERETSZ JÁTSZANI?

Van egy játék, ami felnőtteknek való. Olyanoknak is, akik nagyon szeretnek játszani és olyanoknak is, akiknek nagyon nehezére esik. Olyanoknak is, akik boldog gyerekek voltak és olyanoknak is, akiket majdnem agyon-traumatizált a családjuk. Az a címe: Kő-kő-kő.

TUDOD MI A KŐ-KŐ-KŐ?

Ez egy kártyajáték, ami segít újraépíteni a játékhoz való viszonyt. Visszaváltoztat gyerekké - de csak részben. Megmaradsz önálló, szabad, magabiztos felnőttnek - csak hirtelen azt csinálsz amit akarsz. Nem tartozol magyarázattal sem magadnak, sem a külvilágnak. Viszont a szüleid sem kérik rajtad számon többé, hogy miért lettél olyan maszatos…

BE KELL FEJEZNEM A DOKTORIMAT

Cserne Klára vagyok, a MOMÉn PhD kutató. Ilyen gyermeteg dolgokat kutatok. Maszatos, szaladgáló, matató, tapogatózó, bizonytalan, rejtőzködő, kiabáló, ugrándozó felnőttekkel foglalkozom. Ez a tudományterület igen speciális: csak én értek hozzá. De azért vannak témavezetőim, meg egy komplett Doktori Iskola, ahol segítenek a sok viccet komoly köntösbe öltöztetni.

EHHEZ FÓKUSZCSOPORTOT SZERVEZEK

Így jött a feladat: mérjem meg, hogy milyen hatással van a kártyajátékom az emberekre. Ennek formája az, hogy megkérdezem őket, hogy milyen érzés volt játszani… aztán újra játszanak, aztán újra megkérdezem, aztán újra, és újra. És nem csak egy csoportot. Az egyik fókuszcsoport lesz a MAROM tagsága és ismerőseik köre.

KIK FOGNAK JÁTSZANI?

Célom, hogy összehasonlítsam néhány jól körülhatárolható csoport játék-tapasztalatait. A szabadidő eltöltésének egy sajátos módja ez, úgyhogy ez alapján fogok különféle csoportokat létrehozni. Ti egy civil szervezet és annak kapcsolati hálója vagytok. Lesznek még különböző fajta cégek, és gondoskodó munkát végző csoportok is. 

MIÉRT?

A kutatásomban fontos szerepet játszik a zsidóság, a  zsidó gyermekkor élményei, meg a zsidó kultúra szabadság-eszményei, ideáljai, fantáziái. Engem is ezek mozgatnak - és azt gondolom, hogy talán titeket is valamennyire. Aztán majd meglátjuk… 🙂 

JELENTKEZZ ÉS FELVESZEM VELED A KAPCSOLATOT:

tekintet@cserneklara.hu

PÁROSÁVAL LEHET JÁTSZANI

Kettesével játszható ez a játék. Írd meg, hogy szeretnél e magadnak játszótársa(ka)t találni, vagy a többi jelentkező közül sorsoljak neked egyet.

MENNYI IDŐ? 

Ennek a kutatásnak az a célja, hogy többször, egymás után játssz ezzel a játékkal, hogy gyakorlottá, tapasztalttá válj benne. Szóval elköteleződést igényel. Az ideális az lenne, ha kb 10-szer játszanál vele a tavasz folyamán és a tapasztalataidról beszámolnál nekem. 

Egy játék 45-60-90 percig tart, attól függően hogy milyen hangulatban vannak a játékosok.

Ehhez mérten fog időt igénybe venni a részedről - és éppen ezért garantált, hogy a végére új képességekkel, tudással és ötletekkel leszel gazdagabb.

JÁTÉK-HELPLINE

Ami miatt megéri részt venni ebben a csoportban: teljesen biztonságos keretek között élhetsz át totál váratlan és kiszámíthatatlan eseményeket. A csoport résztvevői számára állandó segítséget, rendelkezésre állást is garantálok - mert ez számomra is hasznos tapasztalat és tanulás arról, hogy miként lehet ezt a játékot jól megtanítani. 

Várlak, sok szeretettel: Cserne Klára

2021/12/28

Szombat cikk a ZSK-ról

A Szombat magazin novemberi nyomtatott anyagában megjelent egy interjú a ZSK terveiről Schönberger Ádámmal, a Marom Egyesület vezetőjével és Ausztrics Andreával a projekt vezetőjével, kurátorával.

2021/11/29

Gishur – Connecting Communities

Together with  HIAS Europe and CEJI - A Jewish Contribution to an Inclusive Europe, Paideia presents the project Gishur - Connecting Communities.

Gishur offers capacity, community and coalition building to empower Jewish community leaders and activists to challenge xenophobia and to promote inclusion through dialogue with refugees, asylum seekers, and migrants.

The three-day facilitation training in Stockholm, Sweden (30 January – 1 February 2022), will focus on stereotypes, migration, refugees, and diversity.

We invite Jewish community leaders, activists, and dedicated supporters of social justice issues to apply to the training. Application deadline is 1 December 2021. Apply here!

2021/11/22

10 éves a ZSIFI!

Az idén tizedik évét ünnepló Zsidó és Izraeli Film Fesztivál mától december 5.-ig kínál online és offline filmeket az érdeklődők számára. 

A program és a filmek trailerei itt találhatók

Egy aniním tipp alapján a következő filmeket biztosan ajánljuk nektek:

Evolúció

Kérdezd Dr. Ruth-ot

A mozi halála, és az apámé is

Illetve szívünkhöz közeli Siri Zsuzsa és Wizner Balázs dokumentumfilmje, a Sábesz stikában a 2021-es Verzió dokumentumfilmfesztivál magyar versenyprogramjának szereplése után, most a ZSIFI programjában is látható: 

 

2021/11/07

Sábesz stikában

Siri Zsuzsa és Wizner Balázs dokumentumfilmje, a Sábesz stikában szerepel a 2021-es Verzió dokumentumfilmfesztivál magyar versenyprogramjában.

2014-ben egy izraeli turistacsoport látogatott el Kárpátaljára, köztük a munkácsi származású Ági és Jichák, akik valaha a helyi színházi társulat oszlopos tagjai voltak, és a KGB látókörébe is bekerültek, és az ungvári testvérpár, Eszti és Joszi, akik tipikus vallásos, kisiparos családban nőttek föl. Szüleik az udvaruk hátsó részében rejtőzve tartottak bár micvát, és működtették illegális autófényező műhelyüket. Miközben szereplőink fölkeresik ifjúságuk főbb helyszínei, előkerülnek az egykori traumatikus élmények, melyek szétválasztották őket.

Egyéb információk: https://www.facebook.com/CarpathianFilm

Vetítések:

november 10., szerda 18:30
Művész - Bunuel
angol és magyar felirat
november 14., vasárnap 14:00
Toldi - Nagyterem
A szerdai vetítés után 20.00-tól az alkotók szeretettel várják a résztvevőket a Bálint-házba (Budapest, Révay u. 16.), ahol Dési János beszélget majd az alkotókkal és a film szereplőivel.
Megjelent cikkek:

2021/07/06

Nézd meg jobban

NÉZD MEG JOBBAN címmel csoportos kollázs kiállítás nyílik a Balaton-felvidéken a Collage ROOOM szervezésében. A kiállításban Szemző Zsófia és Ausztrics Andrea munkái is láthatóak lesznek Sáskán, ezen a hétvégén.

Sajtó:
artportal.hu
nlc.hu
Dajer.hu
Lakaskultura.hu
Veszprémkukac.hu

A program hivatalos meghívója és alkotói listája:

Az egykori sáskai könyvtárépület a tél folyamán megújul. Mielőtt téglákra szedjük a házat, a bontás előtti szabadságban szerveztünk egy kollázs kiállítást, amihez nagyszerű művészek csatlakoztak.Most, 2021 nyarán az őszi, belső bontás előtt állunk, és azt gondoltuk, ez egy olyan szabad és átalakulás előtti időszak egy épület életében, amilyenek éppen az új értelmet nyerő kollázsrészletek alkotás közben. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezt a ritkán adódó szabad alkalmat megragadjuk és egy 4 napos kiállítást szervezünk kollázsművészek alkotásaiból és néhány hétvégi workshopot is, hogy bárki kipróbálhassa ezt az izgalmas műfajt.

A rom-pop-up kiállítás közben lehet a falakra is alkotni majd. Lesz egy játszószoba is, ahova bárki kitűzheti az alkotását. A kollázst a képzőművészet egyik legizgalmasabb műfajának tartjuk és végtelen öröm számunkra, hogy egy ilyen csodás környezetben gyűjthetjük össze a legjobbakat. A 2022-ben megnyíló butikgaléria előfutáraként most, amolyan 0. „napként”, idén nyáron már ráhangolódunk arra, hogy bográcsos-fröccsös-’újraszabad’ nyárban az ország legizgalmasabb kollázsaiban merülhessünk el.

Megnyitó: július 9. 18 óra
A kiállítást F. Kovács Attila nyitja meg.
A kiállítók:
Ausztrics Andrea
Babos Bertalan Zsili
Bp. Szabó György
Csató Csenge
E. Zsemberi-Szígyártó Miklós
Gál Krisztián
Hertelendi Amanda
Horkay István
Horváth Lóczi Judit
Kárpáti Eszter
Klimó Péter
Koleszár Stella
Korolovszky Anna
Milorad Krstić
Márián Gábor
Mózes Katalin
Nádas Alexandra
Susanna Lakner
Pátkai Rozina - Tihanyi Áron
Richter Sára
Róbert Vanda
Sinkovics Ede
Somogyi Péter/Szarvas
Sz. Eszteró Anett
Szántó Sári
Szemző Zsófia
Székelyi Kati
Székely Judit
ifj. Szlávics László
Thury Lili
Varga Flóra
Várnay Zsuzsanna
Verebics Katalin
Vimola Dóra
Vörösváry Ákos / Látványtár gyűjtemény

2021/06/18

Közösen kihordani

Nemrég nyílt meg a BTM Vármúzeum és az OFF-Biennálé Budapest közös kiállítása, amelyen Péli Tamás Születés című, közel 41 nm-es monumentális festett pannója látható - első alkalommal Budapesten. A projekt három kurátorának egyikével, Szűcs Terivel beszélgetett ennek apropóján KissPál Szabolcs. A podcastból kiderül, hogy mitől páratlan jeletőségű e kép, mi köze a Zsidó Kultúra 2028-hoz és a queerséghez, mi az a RomaMOMA, valamint az, hogy mit és miért is kell közösen kihordanunk.

Megtekinthető 2021. szeptember 26-ig a BTM vármúzeumban.

2021/06/07

Maradandó maradék

Holnap, azaz június 8.-án nyílik meg a Maradandó maradék című kiállítás az FKSE-ben (Fiatal Képzőművészek Studiója Egyesület), amely networkünk egyik tagjának, Szemző Zsófiának bemutatja munkáit.

A kiállítás facebook eventje

A kiállítás intagram oldala

„Az agyban párhuzamos idők feldolgozása folyik. Ilyen formán olyan jelenségek is értelmezhetőek, amelyeknél az idő folyását visszafelé érzékeljük.”
/Detlef Linke: Az Agy/
Az elmúlt másfél év végtelenül bizonytalan és ingerszegény állapotában az internet és az online kapcsolattartás mellett a személyes emlékezet jutott a legnagyobb szerephez a túlélés során. A négy fal között jelentéktelenné váló jelent felváltották a múlt önfeledt pillanatai, valamint a jövő rémképei. A lezárások során különböző mértékben, de mindenki számára megtapasztalhatóvá vált az idősíkok rétegzett jelenléte és az a kettősség, meghasonlottság, amely a mindennapi érzékelésünkre és világról alkotott képünkre az enyhítések óta is hatással van.
A Maradandó maradék című kiállítás valós és konstruált terekben, a múlt és a jövő rétegei között ingázik. A kiállított művek egy része a mindennapok mozzanatait, személyes tapasztalásait tárgyi motívumokhoz köthető érzelmi minőségeken és emlékeken keresztül tárja fel. A tárgyak az egyes korok és személyek között közvetítőként működnek, ezáltal a hozzájuk rendelt képzettársítások, érzelmek az egyén számára bármikor előhívhatóak és felidézhetőek. Az ún. autobiografikus memóriára az egyik legismertebb példa Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényének azon pontja, amikor a mesélőben a híres francia sütemény, a Madeleine íze gyermekkori emlékeket hoz felszínre. Érdekes, hogy az illat-indukált emlékek kisgyermekkori, főként 10 éves kor előtti időkre datálhatók és sokkal intenzívebben kerülnek újraélésre mint a fotók és szövegek nyomán előhívott emlékképek. Az önkéntelen emlékezés folyamata a körülöttünk lévő tárgyak gondos megválasztásával kontrolálható. Egy tárgy financiális értelemben vett, vagy az adott társadalom által meghatározott értéke másodlagos az emlékezetre gyakorolt hatásmechanizmusával szemben.
A téma a maga összetettségéből kifolyólag egy tágabb kontextusban is vizsgálatra kerül az egyes műveken keresztül. Az emlékezet és az észlelés kapcsán a konstruált valóságtól a déjà vu és a nosztalgia hétköznapi jelenségein keresztül a Bergsoni időfelfogásig (’teremtő idő’) számtalan réteg megjelenítésre kerül.
A vírus miatt közel másfél évet csúszó kiállítás mindenkori aktualitását fokozza a világjárvány kollektív tapasztalata, amelyre az emlékezet regiszterein keresztül az egyén-tér-idő viszonyrendszerében a kiállított alkotások indirekt módon reflektálnak. A rendkívüli gyorsasággal alaphelyzetté szilárdult karantén során a tézis, miszerint az állandóság csak látszat és a változás az egyetlen invariáns tényező, az észlelés szintjén teljes mértékben felülírásra került. A Maradandó maradék a folyamatos információáramlás, fluktuáció ellenére egy „fix” pontot kíván a jelenben kijelölni és mindenki számára hozzáférhetővé tenni.
A kiállítást megnyitja: Nagy Gergely, az Artportal főszerkesztője
Megnyitó: 2021. 06. 08. 19:00
2021. 06. 09. – 06. 26.
Kiállítók: Eiter Tamás, Fischer Judit, Gink Sári, Kortmann Járay Katalin, Mendreczky Karina, Mézes Tünde, Molnár Judit Lilla, Murányi Mózes Márton, Szemző Zsófia, Varju Tóth Balázs
Kurátor: Maj Ajna
Grafika: Szemző Zsófia
Külön köszönet: Arndt Bernadett
Támogató: NKA – Nemzeti Kulturális Alap https://nka.hu/
nyitvatartás:
kedd 14:00-18:00
szerda 16:00-20:00
csütörtök 14:00-18:00
péntek 14:00-18:00
szombat 10:00-14:00

2021/05/13

Magán és nyilvános terek

Magán és nyilvános terek. Fotóalapú válogatás a Balázs - Dénes Gyűjteményből

Kevesebb mint két hétig, 2021.05.13-05.25. között látható a FUGA-ban Szemző Zsófia képzőművész egy sorozata, sok más neves művész alkotásai között.

A kiállított munkái leírása az alkotó weboldalán megtalálható.

 

A Budapesti Fotófesztivál keretében tavalyra tervezett, de a pandémia miatt elhalasztott kiállítás új címmel és kibővített anyaggal megrendezésre kerül a FUGA-ban idén tavasszal.

A kiállításban szereplő művészek:
Asztalos Zsolt, Csákány István, Csoszó Gabriella, Csörgő Attila, Eperjesi Ágnes, Esterházy Marcell, Andreas Fogarasi (AT), Halász Károly, Károlyi Zsigmond, Kis Varsó, Kokesch Ádám, Eva Kotatkova (CZ), Kútvölgyi-Szabó Áron, Lakner Antal, Lakner László, Maurer Dóra, Alex Mirutziu (RO), Ősz Gábor, Dan Perjovschi (RO), Puklus Péter, Kamen Stoyanov (BG), Szabó Dezső, Szacsvay Pál, Szegedy-Maszák Zoltán, Szemző Zsófia, Jirí Thyn (CZ), Zalavári András.

A kiállításról egyéb információk, hivatkozások:

2021/05/04

Szűcs Teri: Zsidónak lenni jó

Szűcs Teri a Literán megjelent Zsidónak lenni jó című írásából idézzük a következő sorokat:

"Három évvel ezelőtt ezt jegyeztem fel: anyámnak meg kellett szerkesztenie az emlékeit. Arról a nehéz, és súlyos következményekkel járó döntésről, hogy elhagyta a Szovjetuniót, és később se költözött vissza Magyarországról, pedig itt nem érezte otthon magát. Cenzúrázta az identitását, amikor a szovjet, ismerős állapotok után találkozott a harapós, számára végtelenül ijesztő magyar antiszemitizmussal. Itt egyedül volt zsidó, úgyhogy el is döntötte, többet nem lesz az. Most, amikor elfelejtette a gátakat, a narratívák kereteit, és az öncenzúra szorítása kioldott, felszabadultan zsidó. Mondja is: já jévréjka – jévréjkáj bíty hárásó. Jó zsidónak lenni."

Az írás további része a linkre kattintva érhető el

2021/04/07

MY WAR HERO UNCLE (ELIFELET): A CONVERSATION WITH FILM DIRECTOR SHAKED GOREN BY NYU ON APR 11

This event is a part of the Spring 2021 Lecture Series, "Secrets Unveiled: Contemporary Israeli Documentary Series"  at Skirball Department of Hebrew and Judaic Studies.

REGISTER HERE

For the second event in the series, join us for a conversation with Director Shaked Goren about his film, My War Hero Uncle (Elifelet), moderated by Dr. Laliv Melamed, Goethe-Universität Frankfurt.

A screening of the film will not be included in the event, however, access to the film will be provided for free prior to the event. See instructions below:

  1. Register at the link below to participate. Once you have registered, you will receive an automatic email with instructions for joining the event.
  2. On Friday, April 9 at 1:30 PM, you will receive an additional email with a link to screen the video for free in Hebrew with English subtitles.
  3. The link with the film will remain open from April 9 through April 11 at 1:30 PM EDT (the time of the event start).
  4. Please plan to screen the film on your own before joining the discussion on April 11. The discussion will be in English.

If you have any questions about the film or the event, please email us at gsas.hebrewjudaic@nyu.edu.

This series is hosted by the Hebrew Program in the Skirball Department of Hebrew and Judaic Studies at NYU and the Office of Cultural Affairs of the Consulate General of Israel, in collaboration with NYU's Taub Center for Israel Studies and Global Academic Center at Tel Aviv. 

2021/04/07

Modern Look: Photography and the American Magazine at the Jewish Museum

The Jewish Museum in New York opened their new exhibition on the Fifth Avenue in New York which we can discover through the exhibition audio tour which is available free and online. 

Now open, Modern Look: Photography and the American Magazine explores how photography, graphic design, and popular magazines converged to transform mid-century American visual culture. In the after-currents of World War II, avant-garde techniques in photography and design reached the United States via European émigrés, including Bauhaus artists forced out of Nazi Germany. The unmistakable aesthetic made popular by such magazines as Harper's Bazaarand Vogue—whose art directors, Alexey Brodovitch and Alexander Liberman, were both immigrants and accomplished photographers—emerged from a distinctly American combination of innovation and pragmatism.

Featuring over 150 works including vintage photographs, art book layouts, and magazine cover designs, the exhibition considers the connections and influences of designers and photographers such as Richard Avedon, Lillian Bassman, Lester Beall, Margaret Bourke-White, Louis Faurer, Robert Frank, William Klein, Lisette Model, Gordon Parks, Irving Penn, Cipe Pineles, and Paul Rand.

2021/04/01

Discover Animation with Erez Gavish, Dan Azoulay & Zohar Dvir on APR 11

Friends of Bezalel and AICF present an event featuring Bezalel graduates and AICF grant recipients Zohar Dvir (London) and Dan Azoulay (Tel Aviv).

APR 11. 13:00-14:00 EST for free

REGISTER HERE 

The artists will screen their stunning short animation videos, followed by a conversation and Q&A led by the Head of the Department of Visual Communication at Bezalel - Erez Gavish.

Join us for this special treat where we will explore the world of animation and maybe even learn a little technique!

2021/03/07

Van-e zsidó képzőművészet beszélgetés

Van-e zsidó képzőművészet? címmel a Haver alapítvány online beszélgetést rendezett Tordai Bence moderálásával, Rényi András művészettörténész, egyetemi tanár és Böröcz László zsidó kultúratörténész, a 2B Galéria vezetőjének részvételével. A beszélgetés továbbra is elérhető a facebook event linken. 

2021/02/20

ÚjMűvészet – Csináld magad művészet

Az ÚjMűvészet közölte Istvánkó Bea Csináld magad művészet, Kortárs fanzinkészítés a négy fal között című cikkét, amely ismerteti a zinek rövid történetét, amellett, hogy ismert magyar alkotókat és kiadványokat mutat be. Ebbe a válogatásba került be a Stikli zine no.1 kiadvány is, amely a ZSK publikálásában készült el 2020 Tubisvát alkalmával Szemző Zsófi kurálásának köszönbetően.

A cikk a linken olvasható

2021/02/17

KissPál Szabolcs Vér/Tanú dokumentum-hangjátéka

A Vér/Tanú dokumentum-hangjáték elkészítésének gondolata először 2018 végén merült fel bennem, amikor néhány kollégával elkezdtünk egy 2019-es, a Tanácsköztársasággal foglalkozó évfordulós kiállítás tervén gondolkodni. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy e témán belül elsősorban a száz évvel ezelőtti történelmi események emlékezetével, valamint a budapesti Nemzeti Vértanúk emlékművének korabeli és aktuális történetével szeretnék foglalkozni, annál is inkább, mivel az 1934-ben felavatott, 1945-ben eltávolított emlékmű rekonstrukciója szintén ez évben volt várható.

Tekintettel arra, hogy a forradalmak korának kollektív emlékezete élesen megosztó és a proletárdiktatúra idején elkövetett terrorcselekmények mind a mai napig számos olyan fel- és megoldatlan ellentmondással terheltek, amelyek az atrocitásokért – nyíltan, vagy alig burkoltan – a korabeli zsidó közösséget teszik felelőssé, vizsgálódásom középpontjába e közösség szerepe és a történelmi eseményekhez való árnyalt viszonyulása került. Íly módon a mű hármas tagolást kapott, amelynek első része a Tanácsköztársaság bukásának történeti kontextusát járja körül korabeli – leginkább az Egyenlőségben megjelent cikkek, sajtóanyagok felidézésével. A második rész a fehérterror egyik budapesti epizódjának rekonstrukciója, amely egy korabeli – a Magyar Zsidó Múzeumban őrzött személyes – kézírásos vallomás feldolgozása. Az Országos Izraelita Iroda által jegyzőkönyvként felvett dokumentum megrázó ereje abban rejlik, hogy bár ez az atrocitás nem végződött halállal, a leírt történések dramaturgiája pontosan elénk tárja a kollektív felelősség gondolatának és az abban rejlő vád kialakulásának egyes lépéseit, egy fiatal anya módszeres megalázása, emberi minőségétől való fokozatos megfosztásának történetét írva le. A harmadik rész az emlékmű korabeli felállításnak, majd napjainkban történt újraállításának körülményeit és az azokhoz kapcsolódó – szász év múltával továbbra is ellentmodásos, mi több, napjainkban is vádló hangvételű álláspontjait vázolja fel.

A fent említett kiállítás végül nem valósult meg, viszont az OSA Aratástól aratásig – Magyar kálvária címmel tervezett történeti kiállítás megfelelő kontextust kínált a mű kivitelezése és bemutatása számára. Bár e kiállítás megnyitása is többször elhalasztódott, végül 2020 végén megvalósult, és a három hónapos nyitvatartását lezáró finisszázs alkalmával került sor a hangjáték bemutatójára a a ZSK2028 támogatásával, a Tilos Rádióval együttműködésben.

KissPál Szabolcs

Vér/Tanú

(dokumentumhangjáték)

Hangok: Erhardt Miklós, Erlich Gábor, Jeneses Ádám, KissPál Szabolcs, Melykó Richárd, Őri Eszter

Köszönet: Bödök Gergely (CLIO Intézet), Kotormán Ábel, Péter Benjamin, Toronyi Zsuzsa (MILEV), Turai Hedvig, Vajdai Vilmos, Veress Karmen

Felhasznált hangbetétek az elhangzás sorrendjében: Gellért Ádám (M5), Anka László (Kossuth Rádió), Salamon Konrád (M5), Magyar Filmarchívum, Romsics Ignác (InfoRádió), Bödök Gergely (M5), Euronews, ATV.

Felhasznált zene az elhangzás sorrendjében: Warszawianka (Russian Red Army Choir), Warszawianka (Tabernacle choir), Warszawianka (Magyar Néphadsereg Ének- és Zenekara), Klezmatics: In Kampf, Pártos Ödön: Yizkor (Yael Shachar – brácsa, Itai Daniel – zongora, Kol Hamusica Radio), Warszawianka (Monsieur Jack – zongora)

2021/02/05

Hiányzó történetek – Hermann Ildi utolsó kiállítása

2019 tavaszán, pár hónappal a fotóművész tragikus halála után jelent meg Hermann Ildi Hiányzó történetek című kötete, amely a nagyrészt New Yorkban élő, Magyarországról származó holokauszttúlélők történeteit mutatja be. A könyvet megelőzően, 2017-18 között az index 11 cikkben közölte egyesével a szereplők történeteit.

Jelenleg a New York-i Magyar Kulturális Intézet online kiállításként osztotta meg az eredeti kiállítás képeit és a történetekből készített hanganyagokat. A Missing Stories angol nyelven 2021. február 10.-ig itt érhető el.

A Hiányzó történetek 2017. július 6.-tól egy hónapon keresztül a 2B Galériában, majd 2018. áprilisában a New York-i Magyar Kulturális Intézetben került kiállításra, amelyről a HVG is hírt adott. A budapesti kiállításról számos platformon készült beszámoló, mint az M5 Kulturális Híradó, Kossuth Rádió, radiobezsartportal, kultura.hu, szombat, zsido.com, nlc.hu, index. 

2018. október 18.-án a Bálint Ház szervezésében beszélgetést rögzítettek a kiállítások és a történetek kapcsán. Hermann Ildi beszélgetőpartnere Váradi Juli és egyik fotóalanya, Louise O. Vasvári volt.

Hermann Ildi munkáját és gondolatait számos cikk, hang és videóanyag őrzi, amelyekből a fenti sorokban a legtöbb online elérhető felsorolásra került. Amit nem rögzítenek mindezek a linkek az a valóságos élmény, hogy milyen volt a kiállítótérben állni, Ildi aprólékos munkájának és kitartó kutatásának eredményeit látni, átélni. Összegzésként bármelyik elemzést lehetne idézni, de inkább álljon itt Tóth Krisztina megnyitón elhangzott szövege, amely talán közelebb enged mindenkit az online kiállításhoz is.

“Ismeretlen sorsok bontakoznak ki itt előttünk, ismeretlen emberek arcát mutatja meg nekünk Hermann Ildi új fotósorozata. A kiállítás címe: Hiányzó történetek.
Rögtön a kiállítótérbe lépve felmerül a kérdés, hogy vajon honnan hiányoznak ezek a történetek. Provokatívabban feltéve ugyanezt a kérdést: ugyan, kinek hiányoznak?
Hiányozhatnak a családi emlékezetből, hiszen számtalan olyan embert ismerek, aki szinte semmit sem tud a nagyszüleiről, nem beszélve a korábbi generációkról, de hiányozhatnak a közös tudatunkból is, hiszen egy olyan országban élünk, amelyben mindig az aktuális politika erők igyekeznek meghatározni, mire emlékezzék és mit felejtsen el a társadalom, és az érvényesnek tekintett nemzeti történelem többnyire csak részben fedi a személyes történelem felidézhető eseményeit. Fontos tehát, hogy ezek az emberek saját, hiteles elbeszélésükkel segítsék elő az emlékezést és önnön sorsukkal álljanak a felejtés útjába.
Ha végigolvassuk a történeteiket, és utána megpróbálunk felidézni egy-egy részletet, meglepve tapasztaljuk, hogy a személyes, tragikus múlt egyetlen nagy, közös történetbe olvad, amely történet tele van meneküléssel, halállal, túléléssel, veszteséggel.
Debrecenben születtem, Párizsban születtem, Miskolcon születtem, Budapesten születtem a Korong utca szeretet kórházban- szólalnak meg a hangok. Ami közös ezekben a végükhöz közelítő életekben, az a mostani helyszín. Ezek az idős férfiak és nők mind New Yorkban, a szabadság városában élnek, és mindnyájan úgy tekintenek Magyarországra, mint valami hátrahagyott világra, amely így-vagy úgy, a vesztüket akarta. Azt hiszem – mondja erre Csibe bácsi- , hogy Kolumbusz óta minden európaiban van egy kis Amerika-álom.
Ha megnézzük ezeket a fotókat, az első dolog, ami eszünkbe jut a lefotózott emberekről, az a méltóság. A méltóság, amitől megpróbálták megfosztani őket, és ami mégis sugárzik mindannyiuk arcáról. Kellemetlen, de szinte megkerülhetetlen kérdés, hogy vajon hogyan néznének ki ugyanezek az emberek, ha itt élték volna le a teljes életüket. Hogy vajon egyáltalán élnének-e még, és ha élnének, vajon mennyire írta volna át vonásaikat a Magyarországon eltöltött sok-sok évtized. Erre a kérdésre természetesen nem lehet válaszolni, nem is ezért tettem fel. Azért tettem fel, mert a gondolkodó embernek és művésznek az is feladata, hogy nyugtalantó kérdéseket vessen fel, anélkül, hogy ő maga tudná a választ. És akkor hadd kérdezzek tovább:
Ugyan, miért kell egymás mellé tenni a szöveget és a képet? Miért nem bízza a fotós a képre, hogy elmondja nekünk, szemlélőknek a sztorit? Hogy beszéljen a látvány? Miért érzi szükségesnek, hogy ott álljon maga az elbeszélt történet is, hogy kigördülve a falra, mint titokban megőrzött tekercs, felületté simuljon, és a múlt is a látvány részévé váljon?
Talán azért, mert ezek a történetek elválaszthatatlanok az arcoktól, mert a mi történetünk írja a mi vonásainkat is. Ezek a nők és férfiak megszabadultak, és egy újrakezdett élet távolságából szemlélik mindazt, ami megesett velük. Van, aki tíz éve minden évben itt tölt egy fél évet, és van közöttük olyan is, aki mindössze csak háromszor volt Magyarországon. „És már nem is akarok visszamenni, – mondja az interjúban. Nem tetszik, amit a menekültekkel csináltak.”
A gyerekkor arra tanította meg a kiállítás szereplőit, hogy minden helyzetet kibírjanak. „Tilos gondolkodni, tilos érezni, csak tenni kell, amit mondanak.” ”Éhezni sokkal jobb, mint fázni.” A felnőttkor pedig arra tanította meg őket, hogy mindezen tapasztalatok mégiscsak felülírhatóak, és fel lehet építeni egy új életet az előző romjain is.
A halottakat már számtalanszor számba vették, most ideje számba venni a még élőket. Hermann Ildi megérezte, hogy ez talán az utolsó utáni pillanat. Rögzítette az arcukat, a történetüket, hogy átmentse a múlt még összeszedhető darabkáit a jövőbe.
Polgári, tágas és békés nappalikban ülnek, mellettük szobrok, díszpárnák. András bácsi mellett feltűnik egy Herendi váza is, ám ennek ellenére tudni, hogy nem itt vannak, hanem egy másik földrészen. Évi mégis azt mondja, hogy magyarul álmodik, és az üldöztetést, amelyekről itt olvasunk, kivétel nélkül mindnyájan magyarul mesélték el. Azon a nyelven, amelyen megtörtént velük. Magyarul. Még megtehetik – és szerencsére van, aki meghallja a hangjukat. Ha a történetük tovább adódik, akkor ez a szabadulás nyelve is lesz. A többi pedig rajtunk múlik, itt élő utódaikon.”

2021/01/27

Mentorprogram projektbemutató kiállítás – Pátkai Rozina

A ZSK 2020-as mentorprogram keretében három mentor, Ausztics Andrea, Don Tamás és KissPál Szabolcs és három metorált alkotó, Gregóczki Réka, Koltay Dorottya Szonja és Pátkai Rozina vett részt. A megvalósult munkákat együttesen 2020. november 5.-én egy kiállítás keretében mutattuk be az Aurórában. A jelen munka Pátkai Rozina Zikaron című társasjátékának online változata.

A Zikaron társasjáték formájában a holokauszt társadalmi felelősségének kérdéseit veti fel: kártyajáték, melynek elemei a Pátkai család vizitkártya-albuma, a játékosok a kártyák hátoldalain szereplő életutakat a szabályokat betartva vagy azokat megszegve rendezik paklikba.

"Évek óta lapozgatom a közel egy évszádos családi fotóalbumunkat. Felmenőim személyes történetei nagymamám kézírásával vizitkártyák hátoldalain elevenednek meg: munkaszolgálat, deportálás, rejtőzködés, a holokauszt borzalmai. A vizitkártyákból kártyákat készítettem, amelyeken az élettörténetek eredeti formájukban olvashatók.

A weboldal látogatóinak a kártyák előlapjához tartozó hátlapot kell megtalálniuk, egy-egy fotóhoz a hozzátartozó történet párosítandó. Ha a kurzort az alsó sorban található kártyalapok fölé visszük, a kártyák megnagyobbodnak, az írás olvashatóvá válik. Amennyiben helyes a találat, a kártyák két csoportba rendeződnek: akik túlélték a háborút és akik sosem tértek vissza."

A részletes játékszabály és a játék története az oldalon olvasható.

----------------------

Pátkai Rozina 1978-ban született Budapesten, zenész, képzőművész, 2017- től a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia-művész szakos hallgatója. Mesterei többek között Sugár János, Szegedy-Maszák Mihály, Kaszás Tamás, KissPál Szabolcs, Eperjesi Ágnes és Bakos Gábor.

Első jegyzett munkája a “Tájszólás - beszédes képek” című sorozat, mely a Budapest Fotófesztivál “Távlatok” című kiállításán majd a debreceni MODEM “Klasszikus vs Kortárs magyar fotográfia” című csoportos kiállításán szerepelt 2019-ben. A sorozat négy interaktív fotó-installációból áll, melyek érintéssel “hangszerekként” szólaltathatók meg.

2020-ban a Kiscelli Múzeum “Testkép” című kiállítására készült interaktív fotóinstallációs munkája “Mammary, nem baj?” címmel, mely a piaci társadalom tökéletes testideáljával szemben megfogalmazott provokatív állásfoglalás.

Fontosabb kiállítások:

2020 Testkép / Budapest Fotófesztivál csoportos kiállítás- Kiscelli Múzeum Budapest
2019 Mélyáramok Kortárs magyar fotográfia kontra klasszikusok - csoportos kiállítás - MODEM Debrecen
2019 Tajak, tavlatok - Budapest Fotófesztivál csoportos kiállítás- Kiscelli Múzeum Budapest
2017 Hinta - Minka-rajzok, Műgyűjtők Háza, Budapest

2021/01/26

Mentorprogram projektbemutató kiállítás – Gregóczki Réka

A ZSK 2020-as mentorprogram keretében három mentor, Ausztics Andrea, Don Tamás és KissPál Szabolcs és három metorált alkotó, Gregóczki Réka, Koltay Dorottya Szonja és Pátkai Rozina vett részt. A megvalósult munkákat együttesen 2020. november 5.-én egy kiállítás keretében mutattuk be az Aurórában. A jelen videómunkákat Gregóczki Réka készítette.

Diskont - 2020, Zenta

"A videó alapkoncepciója a helyi (Zenta, Szerbia) zsidókat érintő vagyonelkobzások tényére koncentrál. A második világháború ideje alatt és után számos társadalmi csoport szenvedett a különböző atrocitásoktól. Szerbiában a titói rendszer megszilárdulása okán (is) a helyi lakosok tömegét fosztottak meg személyes vagyonuktól. Az elmúlt rendszerek intézkedései és tragédiái időben olyan közel álltak egymáshoz, hogy nem csak érintkeztek hanem sok esetben átfedésbe is kerültek, így egy kutató vagy művész számára rendkívül nehéz folyamat megállapítani, hogy kit milyen indokkal fosztottak meg a tulajdonától. A helyi zsidóságot ért vagyoni intézkedések okai szintén nehezen nyomon követhetőek a múlt eseményeinek egymásra épülése miatt. A felvételen lévő ház a Köznépi vagyon című videón látható belső udvar külső, homlokzati része, amelynek egykori tulajdonosa Deutsch Vilmos zentai polgár volt. A tulajdonos 74 évesen a családját elveszítve tért vissza Auschwitzból. Magyar nyelven is fennmaradt az a perirat, amely során Deutsch Vilmos az akkori törvények szerint, zsidóként joggal követelte vissza az elkobzott vagyonát. A kérelmét akkor elutasították, így a mai napig is önkormányzati tulajdonban, illetve használatban van Zenta egyik legimpozánsabb polgári épülete. Élő rokon nélkül ma már a visszaszármaztatás is lehetetlen. Deutsch Vilmos végül Izraelbe települt és élete utolsó éveiről nem tudunk semmit. A ház oldalsó épületszárnyába később diskont üzletet nyitottak. A diskont kifejezést a latin discomputus szóból ered. A dis jelentése: nem, illetve valami tagadása. A computus szó jelentése: számol, számít, számít(ott). A szavak ilyen módon történő összeolvasása során a következő kifejezést kapjuk: nem számít, nem számított."

Tornaterem / Zsinagóga - 2020, Zenta

"Ez a videó egy személyesebb élményen, illetve benyomáson alapul. A felvétel egy téli estén készült a zentai zsinagóga belső terében, amely most tornateremként funkcionál. A fűtésről gondoskodó gázkonvektor a zsinagóga főterébe vezeti a hőt ipari csöveken keresztül, plafon fűtésként. Az épületben ilyenkor esténként teljes csend van és csak a tűz, illetve a gázcsövek megnyugtató pattogása hallható. A felvétel a tűz szimbólumának aspektusaira koncentrál. Ha egy tornateremként gondolunk a helyszínre a kellemes érzéseink megmaradnak, ha egy zsinagógaként tekintünk a jelenet helyszínére a gázfűtésről asszociálhatunk a tűz, illetve a kemence pusztító szimbólumára is, amelyet ha a holokauszttal hozunk összefüggésbe egy egészen más, fájdalmas asszociációt kaphatunk."

----------------------------

Gregóczki Réka (1991) 2019-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetemen festőművész, illetve képzőművész-tanár szakokon. 2016-ban Campus Mundi ösztöndíjjal tanult Rómában. 2016-tól foglalkozik helytörténeti kutatásokon alapuló munkákkal. Egyik meghatározó témája a holokauszt,azon belül a szerbiai területeken élt zsidóságot érintő események. Művészeti eszközei jellemzően videó/videó installáció, amelyekhez audio tartalmakat is készít. Munkáiban gyakori a hiány megjelenése, az emlékezetpolitika kérdései, illetve az archív anyagok művészeti célú használatának módozatai. A munkafolyamat során sok esetben dolgozik együtt más diszciplína területeken tevékeny szakemberekkel, mint például: néprajzkutatók, szociológusok, történészek.

Fontosabb kiállítások

DIPLOMA kiállítás — csoportos kiállítás | Nádor Galéria, Pécs (2019)
PARTIZAN — csoportos kiállítás | Nádor Galéria, Pécs (2019)
Kemence Galéria, E78, Zsolnay Negyed, Pécs (2019)
TOGETHER — csoportos kiállítás | Ulm, Németország (2019)
Art Market Budapest | Millenáris, Budapest (2018)
URBSART — csoportos kiállítás | Római Magyar Akadémia, Róma (2017)
Tárgynélküli Rendszerek — | Nádor Galéria, Pécs (2016)
Művészet és Műemlékvédelem — csoportos kiállítás | Zentai Múzeum, Szerbia (2016)
Térinstallációs pályázat és kiállítás – Kodály Központ, Pécs (2016)
OTDK — csoportos kiállítás | M21 Galéria, Pécs (2017)

2021/01/25

Mentorprogram projektbemutató kiállítás – Koltay Dorottya Szonja

A ZSK 2020-as mentorprogram keretében három mentor, Ausztics Andrea, Don Tamás és KissPál Szabolcs és három metorált alkotó, Gregóczki Réka, Koltay Dorottya Szonja és Pátkai Rozina vett részt. A megvalósult munkákat együttesen 2020. november 5.-én egy kiállítás keretében mutattuk be az Aurórában. A jelen videómunkát magában foglaló képzőművészeti installáció Koltay Dorottya Szonja alkotása Fregoli címmel.

"A Fregoli című videóinstallációban egy gyerekkád fölé vetül az otthonom. Kiteregetett lepedőkön íródik egymásra családom fürdőszobai jelene és képekbe fagyasztott múltja. A fregoli életteremben három generáció egymásba mosott élete fölött tanú. A tárgy emlékezetét mutatja be a munka, amiben kád szélén egyensúlyozva, anyám és nagyanyám segítségével, családom ki nem fakuló emlékeivel dolgozom."

--------------------------------------

Bővebben Szonja munkásságáról:

2014-2020 Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, Hungary
2014-2016 Grafika Tanszék / Képgrafika szakirány / mester: Madácsy István DLA
2016-2020 Festő Tanszék / mester: Gaál József
2018 Mimar Sinan Güzel Sanatlar Üniversitesi, Isztanbul, Törökország / Festő Tanszék

CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK

2020 Mindenütt jó, de..., MODEM, Debrecen
ZSK Mentorprogram Projektbemutató Kiállítás Auróra, Budapest

2019 Art Market/MKE stand, Budapest
AZVLM No2, Dürer kert, Budapest
By Anxious Image, MaMü Galéria, Budapest

2017 Miskolci Grafikai Triennálé, Miskolci Galéria, Miskolc

2016 Blooming, Szenecsár Galéria, Budapest
IV.Székelyföldi Grafikai Biennálé, Centrul de Cultura a Judeţului Covasna, Covasna, Romania

EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK

2019 Minden péntek eltemet egy csütörtököt, Mindspace projekt, Rákócity, Budapest
2017 Tereim, Tat Galéria, Budapest

2021/01/07

2020 Hanukai programok

A 2020-as év utolsó programsorozata a ZSK és a Dor Hadas közös szervezésében a 8+1 napig tartó Hanukai Fesztivál volt. Csütörtöktől a következő hét péntekig minden nap képzőművészeink, kurátoraink gyújtották meg az aznapi gyertyát otthonukban, amit lakáskoncert kísért. A meghitt együttlétet bár nem tudjuk visszahozni, de az online események egy részét feltettük youtube csatornánkra, ahol megtekinthetitek az eseményekből készült vágott verziót. A eseményekhez kapcsolódó artworköket köszönjük Szemző Zsófi illusztrációinak és Pálhegyi Flóra tervezésének.

December 12. Csütörtök
gyertyagyújtók: Cseh Viktor és Ausztrics Andi
zenészek: Tóth Bernát Réka és Vázsonyi János

December 13. Péntek
Különkiadás: fánksütés Jónás Verával

December 14. Szombat
gyertyagyújtók: Flohr Zsuzsi és Michael Miller

December 15. Vasárnap
gyertyagyújtó: Esteban De La Torre
zenész: Kardos Dani

December 16. Hétfő
gyertyagyújtó: Cserna Klára
zenész: Ágoston Béla

December 17. Kedd
gyertyagyújtók: Félix Anikó és Don Tamás
zenész: Móser Ádám

December 18. Szerda
gyertyagyújtó: Szemző Zsófi
zenész: Magyar Bori

December 19. Csütörtök
gyertyagyújtó: KissPál Szabolcs
zenészek: Polnauer Flóra és Ágoston Béla

December 20. Péntek
Különkiadás: tanulás David Lazar palm springsi rabbival angolul

2020/09/29

Jiddis kortárs művészet

írta Yevgeniy Fiks
fordította Soós Andi

 Az új jiddis kultúrát a második világháború után, zsidó és nem zsidó művészek és értelmiségiek hozták létre, akik újra felfedezték és megtanulták a jiddis nyelvet, amit aztán főként zenében, színházban és irodalomban alkalmaztak mint médium és/vagy üzenet. Mindez igazán a 1990-es és kétezres évekre érett meg, amikor eljött az identitáspolitika kora. Az új jiddis kultúra avantgárdja posztmodern, hibrid, progresszív, humanista és interszekcionális. Korábban tabunak számító témák is helyet kaptak az új jiddis kultúrában, mint például a gender vagy a szexualitás, ugyanakkor továbbra is fontos maradt a történelmi, szekuláris jiddis kultúra elkötelezettsége az egyenlőség és a társadalmi igazságosság iránt. Ez az átjárhatóság teremtett helyet a heteronormatív kategóriákon túlmutató queer jiddis mozgalomtól kezdve, Anthony Russell afroamerikai és zsidó gyökerekkel bíró munkásságán át egészen a Godot-ra várva című mű jiddis nyelvű változatáig.

A szinte törzsi kultúrákhoz hasonlóan zárt kelet-európai zsidó közösségekkel és hagyományokkal szemben az új jiddis kultúra egy sokkal nyitottabb közeg, amely különböző hátterű, más és más témákkal foglalkozó alkotókat is szívesen lát.

Jiddis kortárs művészet?

Amíg a művészet azon formái, amelyek közvetlenül a nyelvhez kapcsolódnak, mint az irodalom, zene vagy a színház, természetes módon váltak az új jiddis kultúra részévé, addig a jiddis képzőművészet csak most kezd utat törni magának. De mitől lesz a vizuális művészet jiddis kortárs művészet? Olyan kortárs vizuális művészetre gondoljunk, ahol valamilyen formában – szöveg, betűk, beszéd – megjelenik a jiddis nyelv, például egy videó vagy hanginstalláció, esetleg performansz keretében? Milyen formában és mértékben kell jelen lennie a jiddis nyelvnek egy műalkotásban, hogy az a jiddis kortárs művészet részét képezze? Lehet, hogy a jiddis kortárs művészetet sokkal nyitottabb fogalmak mentén kellene meghatározni?

Felteszem, hogy a jiddis kortárs képzőművészethez sorolhatunk bármilyen kortárs festményt, grafikát, installációt, fotót, videót, performanszot, újmédia-művészeti munkát, társadalmi gyakorlatot, amelyet a művész tudatosan az új jiddis kultúra részeként hoz létre. A műben megjelenhet közvetlenül a jiddis nyelv vagy a kelet-európai zsidó kultúra témái, de az alkotás kapcsolódhat ezekhez kevésbé egyértelmű módon is. A jiddis kortárs művészet alkotásaiban felfedezhető a kapcsolat a kelet-európai zsidó közösségek nyelveivel és kultúrájával, ugyanakkor a művek párbeszédet folytatnak más kultúrákkal is.

Az ősi és az interszekcionális között

A jiddis kortárs művészet kérdése számos témát vet fel, mint például a hibriditás, az asszimiláció, az autentikusság, a lényeglátás vagy a kulturális kisajátítás.

A jiddis kortárs művészet visszatükrözi a jiddis kultúra alapvető nyitottságát, amely zsidó és nem zsidó alkotókat és bármilyen témát vagy formát szívesen lát, amely koncepcionálisan, vizuálisan vagy más módon kapcsolatot teremt a jiddis nyelvvel és kultúrával.

A jiddis kortárs művészet társadalmilag előremutató, határokon átívelő, egyszerre világi és vallásos. Egyszerre ősi és interszekcionális, egyszerre hagyományos és befogadó.

A jiddis kortárs művészet világában a kelet-európai zsidó identitás és a etnikumoktól független, emberközpontú értékek egyszerre vannak jelen.

A jiddis kortárs művészetben nincsenek kiváltságai azoknak, akiknek a jiddis az anyanyelve, sem pedig a közösség posztvernakuláris elképzeléseinek: a huszonegyedik századi jiddis kreativitásban mind az anyanyelvi, mind a posztvernakuláris jiddis kritikai szerepet játszhat. Mivel ez a kérdés még nincs lezárva, nyitott a további fejlődés irányába.

A jiddis kortárs művészet az alkotók szabad választásából jön létre.

A jiddis kortárs művészet elkötelezett a sokszínűség mellett, hozzájárul a kultúrák közötti tudás áramlásához világszerte, és huszadik századi univerzalista elveket vall.

A jiddis kortárs művészet magáénak tudja a történelmi kelet-európai askenázi civilizáció folyamatosan változó, átjárható határait.

A jiddis kortárs művészet egyszerre fogadja el és utasítja el az egykori jiddis kultúra iránti nosztalgiát, miközben óvatos és bizakodó a jövővel szemben.

A jiddis kortárs művészet az embert teszi a művészet középpontjába. 

A jiddis kultúra jelene

A jiddis kortárs művészet a jelenkori jiddis kultúrát jeleníti meg különböző módokon. E formákat más és más fokon határozza meg a vallásosság, az asszimiláció, az óhazához fűződő kapcsolat és a politikai elkötelezettség.

A jiddis kortárs művészet nem a múlt kulturális hagyományainak feltámasztásáról szól, hanem arról, hogy a jiddis kultúrát új feltételek szerint, korábban nem ismert formában képzeljük el.

Ugyanakkor a jiddis kortárs művészet nem is valamiféle sokkterápia, amely a jiddis kultúrát az erőszakos modernizációra kényszeríti. A jiddis kultúra él, és nem szorul arra, hogy az uralkodó kulturális sztenderdek szerint minősítsék. Nincs szükség arra, hogy jiddis kultúra témáit és eszközeit az uralkodó kultúra elvei mentén határozzák meg.

Ehelyett a jiddis kortárs művészetnek a saját belső logikája szerint kell fejlődnie, hogy a  jiddis kultúra sokrétűségét meg lehessen őrizni.

Nincs szükségünk jiddis absztrakt expresszionizmusra vagy jiddis relációesztétikára. Egyszerűen csak a jiddis kortárs művészet formáira van szükségünk.

E formák egy része már létezik, egy másik része pedig épp kialakulóban van. A kulturális dominanciát elutasítva a jiddis kortárs művészet nyitott minden előremutató helyi és globális kezdeményezésre.

A jiddis kortárs művészet az egyensúlyt keresi az elhivatottság és az egyetemesség között.

A jiddis kortárs művészet folyamatos mozgásban van: elszórtan, de globálisan van jelen.

A jiddis kortárs művészet ábrázoló, modernista, monumentális, efemer, részvételen alapuló, performatív és még sok minden más.

A jiddis kortárs művészet színei élesek, formái kifinomultak, határai pedig még nem körvonalazódtak.

2020/09/25

Cserna Klára Kő-kő-kő

Az idei év elmaradt Bánkitó Fesztiváljának egyik projektje lett volna Cserna Klára Kő-kő-kő társasjáték bemutatója. A magyar színház kísérletező, műfaji határokat átlépő hagyományát erősítendő Halász Péter-díj 2020-as díjazottjainak egyike a Kő-Kő-Kő, illetve alkotója Klári. A Kő-kő-kő egy "kétszemélyes kártyajáték, amivel rendkívüli állapotokat és mesés kalandokat lehet átélni. A saját története főszereplőjévé válhat minden játékos." - olvasható a kártya weboldalán, ahol megvásárolható, illetve további információ található: https://ko-ko-ko.hu.

2020/07/22

KKZSK podcast KissPál Szabolcs képzőművész hangjátékával

A Kortárs Kalandozás a Zsidó Kultúrában (KKZSK) podcast negyedik felvétele készült el a Tilos Rádió 7térítő című műsorának köszönhetően KissPál Szabolcs képzőművész új munkájának kapcsán. A hangjáték Wizner Balázs Komfortzóna és progresszivitás a magyar zsidó kulturális életben című tanulmányához készült fókuszcsoportos beszélgetést dolgozza fel. Ennek kapcsán mesél az alkotó a kutatásról és a konkrét munkáról illetve lehetőségünk van meghallgatni a fél órás művet. (Az kiadványban is megtalálható illusztráció Szemző Zsófi képzőművész munkája)