fotók a kiállításról

Lassabb Hajnalt! Enyészpontok 4.0 – kortárs reflexiók a rendszerváltáskori antiszemitizmusra és zsidó identitásra

2022. január 28-án (pénteken) 18 órától Dr. Barna Ildikó szociológus, antiszemitizmus-kutató, Schönberger Ádám kulturális menedzser, a MAROM elnöke és KissPál Szabolcs képzőművész tartanak tárlatvezetést Don Tamás kurátorral a Lassabb hajnalt! Enyészpontok 4.0 – kortárs reflexiók a rendszerváltáskori antiszemitizmusra és zsidó identitásra című kiállításon. A program keretében a beszélgetés résztvevői a kiállított műveken keresztül vázolják fel a zsidó identitás és az antiszemitizmus rendszerváltás környéki formálódását és intézményi közegét.
A program ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Dr. Barna Ildikó szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense, a Társadalomkutatások Módszertana Tanszék vezetője. Kutatási témái: antiszemitizmus, xenofóbia, Holokauszt túlélők és levéltári adatokon végzett szociológiai kutatások. Kutatási érdeklődése az utóbbi időben az online gyűlöletbeszéd vizsgálata felé fordult. Barna Ildikó jelenleg többek között a “Magyar zsidó hontalanok és menekültek a holokauszt után” című, valamint a “Modern antiszemitizmus a visegrádi országokban” című kutatásokon dolgozik. Az MTA-ELTE Lendület SPECTRA (Social prerequisites for the effective fight against bias-motivated crimes through criminal law and minority rights protection) Kutatócsoportjának tagja. A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János kutatási ösztöndíjasa.

KissPál Szabolcs fő érdeklődési területe az új média, vizuális művészetek és a társadalmi kérdések közös metszete. Az elmúlt években készült, doku-fikciós elemeket is tartalmazó projektjei többek között a nemzeti mitológiák nemzettudat teremtő szerepével is foglalkoznak. Több egyetemen tanított és tartott mesterkurzusokat (Szlovákia, Németország, Franciaország, stb), jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékének docense. Művei többek között a Velencei Biennálén, a New York-i ISCP-ben és Apexartban, az amszterdami Stedelijk Museumban, a szöuli Nemzetközi Médiaművészeti Biennálén, a bukaresti Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeumban és a budapesti Ernst Múzeumban, a 2B Galériában, a Deák Erika Galériában, a Liget Galériában, a Stúdió Galériában, a budapesti Óbudai Társaskör Galériában, valamint az OFF-Biennále Budapest keretében voltak láthatóak. 2012 és 2015 között változatos művészeti aktivista projektek kezdeményezője és résztvevője volt.

Schönberger Ádám az 1999 óta működő Marom Klub Egyesület zsidó ifjúsági kulturális szervezet alapító tagja és jelenlegi vezetője. Irodalmat és kommunikációt tanult. A Marom Klub Egyesület projektjeiként megalapított Auróra Civil Központ és Bánkitó Fesztivál koordinátora és programszervezője, az alulról szerveződő, független Dor Hádás zsidó közösség alapító tagja és motorja. Húsz éve vesz részt alternatív színházi produkciókban; a klezmer, balkáni és népzenei elemeket hiphoppal és funkkal ötvöző Hagesher zenekar tagja.

Lassabb hajnalt! Enyészpontok 4.0 – kortárs reflexiók a rendszerváltáskori antiszemitizmusra és zsidó identitásra

A kiállítás 2022. január 28-ig látogatható.

Kiállító művészek: Gosztola Kitti, Gróf Ferenc, KissPál Szabolcs, Nagy Csilla, Pálinkás Bence György

A rendszerváltás a politikai és gazdasági változásokon túl a társadalmat is jelentős mértékben átalakította. Sok olyan tabut is a felszínre hozott, amelyről a szocializmus évtizedei alatt korlátozottan lehetett csak beszélni mind személyes, mind társadalmi szinten. Ilyen volt a zsidó származás kérdésköre is, így sokaknak saját zsidó identitásuk (újra) felfedezése is a kilencvenes évek időszakára tehető: a formálódó intézményrendszer részeként szervezetek, csoportok, iskolák és más kezdeményezések alakultak, és a vallási élet is látható módon fellendült. Ezzel párhuzamosan a Kádár-korszakban szintén felszín alatt létező antiszemitizmus is egyre nagyobb teret nyert a közbeszédben és a publicisztikákban is. A felkért művészek a kiállításra létrehozott alkotásaikban egyfelől ezekre a folyamatokra reagálnak, másfelől pedig a rendszerváltás időszakát a jelenkorral összekötő társadalmi és történeti összefüggésekre mutatnak rá.

A 2015-ben indított Enyészpontok projektsorozat középpontjában a 20. század különböző korszakaiban megjelenő antiszemitizmus és a zsidó identitás kérdése áll. Először azok a budapesti helyszínek kerültek fókuszba, amelyek 1944-45-ben a nyilas hatalomátvétel és a német megszállás tragikus színtereiként szolgáltak. A második kiadásban az 1945 és 1948 közötti időszak történéseit járták körül a felkért művészek. Ebben a történelmileg meghatározó három évben több olyan zsidókat érintő pogrom, vérvád és lincselés történt országszerte, amelyeknek legfeljebb a történelmi kutatásokban vannak nyomai, de a legutóbbi időkig nem kerültek be a köztudatba. Az Enyészpontok legutóbbi része a korai Kádár-korszakkal foglakozott. A kiállítás tudatosan helyezkedett szembe azzal a máig is széles körben elterjedt felfogással, hogy az ötvenes-hatvanas években nem létezett antiszemitizmus. Logikus továbblépésként a sorozat negyedik állomását jelentő kiállítás a rendszerváltás időszakában vizsgálja az antiszemitizmus és a zsidó identitás témáját. (Don Tamás)

Támogató: Tom Lantos Intézet, Nemzeti Kulturális Alap, Zsidó Kultúra 2028, Káli Kövek

további információk az alkotókról