Hangok: Erhardt Miklós, Erlich Gábor, Jeneses Ádám, KissPál Szabolcs, Melykó Richárd, Őri Eszter
Köszönet: Bödök Gergely (CLIO Intézet), Kotormán Ábel, Péter Benjamin,
Toronyi Zsuzsa (MILEV), Turai Hedvig, Vajdai Vilmos, Veress Karmen
Felhasznált hangbetétek az elhangzás sorrendjében: Gellért Ádám (M5), Anka László (Kossuth Rádió), Salamon Konrád (M5), Magyar Filmarchívum, Romsics Ignác (InfoRádió), Bödök Gergely (M5), Euronews, ATV.
Felhasznált zene az elhangzás sorrendjében: Warszawianka (Russian Red Army Choir), Warszawianka (Tabernacle choir), Warszawianka (Magyar Néphadsereg Ének- és Zenekara), Klezmatics: In Kampf, Pártos Ödön: Yizkor (Yael Shachar – brácsa, Itai Daniel – zongora, Kol Hamusica Radio), Warszawianka (Monsieur Jack – zongora)

A Vér/Tanú dokumentum-hangjáték elkészítésének gondolata először 2018 végén merült fel bennem, amikor néhány kollégával elkezdtünk egy 2019-es, a Tanácsköztársasággal foglalkozó évfordulós kiállítás tervén gondolkodni. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy e témán belül elsősorban a száz évvel ezelőtti történelmi események emlékezetével, valamint a budapesti Nemzeti Vértanúk emlékművének korabeli és aktuális történetével szeretnék foglalkozni, annál is inkább, mivel az 1934-ben felavatott, 1945-ben eltávolított emlékmű rekonstrukciója szintén ez évben volt várható. Tekintettel arra, hogy a forradalmak korának kollektív emlékezete élesen megosztó és a proletárdiktatúra idején elkövetett terrorcselekmények mind a mai napig számos olyan fel- és megoldatlan ellentmondással terheltek, amelyek az atrocitásokért – nyíltan, vagy alig burkoltan - a korabeli zsidó közösséget teszik felelőssé, vizsgálódásom középpontjába e közösség szerepe és a történelmi eseményekhez való árnyalt viszonyulása került. Íly módon a mű hármas tagolást kapott, amelynek első része a Tanácsköztársaság bukásának történeti kontextusát járja körül korabeli – leginkább az Egyenlőségben megjelent cikkek, sajtóanyagok felidézésével. A második rész a fehérterror egyik budapesti epizódjának rekonstrukciója, amely egy korabeli – a Magyar Zsidó Múzeumban őrzött személyes – kézírásos vallomás feldolgozása. Az Országos Izraelita Iroda által jegyzőkönyvként felvett dokumentum megrázó ereje abban rejlik, hogy bár ez az atrocitás nem végződött halállal, a leírt történések dramaturgiája pontosan elénk tárja a kollektív felelősség gondolatának és az abban rejlő vád kialakulásának egyes lépéseit, egy fiatal anya módszeres megalázása, emberi minőségétől való fokozatos megfosztásának történetét írva le. A harmadik rész az emlékmű korabeli felállításának, majd napjainkban történt újraállításának körülményeit és az azokhoz kapcsolódó – száz év múltával továbbra is ellentmondásos, mi több, napjainkban is vádló hangvételű álláspontjait vázolja fel.

A fent említett kiállítás végül nem valósult meg, viszont az OSA Aratástól aratásig – Magyar kálvária címmel tervezett történeti kiállítás megfelelő kontextust kínált a mű kivitelezése és bemutatása számára. Bár e kiállítás megnyitása is többször elhalasztódott, végül 2020 végén megvalósult, és a három hónapos nyitvatartását lezáró finisszázs alkalmával került sor a hangjáték bemutatójára a a ZSK2028 támogatásával, a Tilos Rádióval együttműködésben.

KissPál Szabolcs