CSS rules to specify families

Név

Böröcz László,
művelődésszervező, zsidó kultúrtörténész


borocz

Böröcz László (1965, Budapest) művelődésszervező, zsidó kultúratörténész. Egyik alapítója és vezetője a 2002-ben alapított 2B Galériának, amelynek tematikus kiállításai szokatlan szempontból reflektálnak olyan változatos témákra, mint az emlékezet, holokauszt, identitás, kisebbségek, művészcsaládok. A galéria weboldalán ezt írják: „A szellemi izgalom, amit témaválasztásainkkal törekszünk fenntartani, a zsidó identitás legszabadabb megélésében segíthet bennünket.”

Megvalósult projektek:

Életlehetőségek (2018.11.22.- 2019.01.04.) Flohr Zsuzsi nagyapja munkaszolgálatos történetét és a háború utáni életét dolgozta fel a családi visszaemlékezések, valamint tárgyi és írásos dokumentumok segítségével. Kurátor Pacsika Márton. Megnyitotta György Péter esztéta. A kiállításon Csapody Miklós történész és Turai Hedvig művészettörténész tartott tárlatvezetést.

Jiddis kozmosz (2019.09.14.-10.09.) Yevgeniy Fiks orosz származású New York-i művész a zsidóság és a kozmosz kapcsolatát dolgozta fel három témán keresztül. Volf és Aba Gordin jiddis anyanyelvű anarchisták voltak és a kozmikus kommunikáció mesterséges nyelvét alkották meg 1927-ben, Ari Sternfeld (1905-1980) lengyel születésű szovjet tudós fő munkái az űrhajók leghatékonyabb repülési pályáinak kiszámításával foglalkoztak, Boris Volynov szovjet asztronauta a zsidó származásának köszönhetően több beütemezett űrutazásból is kimaradt. A kiállításhoz kapcsolódó esemény volt: Lauder Javne kozmosz (2019.10.03.) Mi köze van Csillagvárosnak Hamlethez, avagy a dán, aki arany orrot szeretett volna, de hiába – Horányi Gábor, a budapesti Lauder Javne Iskola főigazgatója tudománytörténeti előadása. 

Előkészületben:  

SZEMTANÚK A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében több olyan mű található, amelyek a koncentrációs táborok mindennapjait örökítik meg. Ilyen pl. Lukács Ágnes Auschwitz, női tábor című, Bán Kiss Edit, a ravensbrücki női tábort ábrázoló sorozata. A művekre egyaránt jellemző, hogy az azokon megjelenő feliratok szervesen kapcsolódnak a képi ábrázolásokhoz. Az írás nem csupán kíséri az ábrázolt témát: a kép és a szöveg egyidejű olvasása arra sarkallja a nézőt, hogy több síkon értelmezze a sokszor ütköztetett képi és írásos tartalmat. Ez a fajta elbeszélésmód nemcsak a holokausztot átélt művészek alkotásaira jellemző, ilyenek Omara (Oláh Mara) roma származású magyar festőművész művei is. Az ő képeinek is elengedhetetlen kelléke, segítője a szöveges narráció. A kiállításon bemutatni kívánt, önéletrajzi ihletettségű művek esetében a kép és az írás szerves egysége egy különlegesen személyes elbeszélésmódot eredményez. A tárlat az említett alkotók munkamódszerének közös vagy éppen eltérő gyökereit szeretné feltárni. Kurátor: Farkas Zsófia