De mi is a Marom ZSK 2028 projektje, melynek célja a közös platform megteremtése a zsidósággal foglalkozó alkotók számára közös munkával, célokkal, működési formákkal? Egy kortárs zsidó kultúra pozicionálását ösztönző progresszív művészeti műhelyhálózat kialakításának ötlete hosszú távon fenntartható kulturális eseménysorozatok szervezésére.

Olyan generatív projektek létrehozására törekszenek, melyek nem „öncélú” műalkotások, hanem közösségszervező erejük van: és ezeket bárki tovább folytathatja. A részvételi projekt lényege az interakció: a művész(csoport) és a közönség is részt vesz egy folyamatban.

A workshopok mellett mentorprogramok létrehozását, fesztiválok, előadások és kiállítások szervezését tervezik.

A ZSK 2028 projekt utópisztikus, jelenleg folyamatként definiálható, érlelődő, közös gondolkodásra épülő, párbeszéd- és részvétel alapú kezdeményezés, 2028-ra érzik a beérését: ehhez invitálnak művészeket, résztvevőként a közös gondolkodásra. A szkeccs állapotban létező projekt a keretek körvonalazását, a támogatói struktúra feltérképezését végzi, és szeretnék megtalálni azokat a művészeket, akiknek segíteni tudnának.

A szellemi műhelyhálózat öndefiníciója sem egyszerű: hiszen létezik-e jól körülhatárolható zsidó kulturális közeg és zsidó kortárs művészet?

Ráadásul itt a hagyomány és progresszió kényes tengelye: hogyan lehet friss, reflexív, kritikus, nyitott szemlélettel újat alkotni és átmenteni valamit a hagyományból?

A megvalósíthatóságot eldönti az idő: pályázati úton próbálkoznak, és ők is terveznek pályázatokat kiírni. A MAZSIHISZ nem adott a tervekhez támogatást, pl. ingatlant, pedig a projekt mentorprogramja nemhogy egy lakást, de szinte egy házat igényelne.

Gróf Ferenc: Ismeretlen víz

 

Az (esemény)sorozatot négyen szervezik: Schönberger Ádám a Marom Egyesület vezetője, KissPál Szabolcs képzőművész, Farkas Zsófia kurátor (hármójukkal beszélgettem) és a New Yorkban élő Susán Eszter, az Auróra egyik frontembere. További 10-12 fő kötődik a csoporthoz: a 2B Galéria vezetője, Böröcz László, Kőszegi Edit filmrendező: a roma művészeti gyűjteménnyel rendelkező KuglerArt lakásgaléria tulajdonosa (ő pl. közös kiállításon mutatná be Anna Margitot és Oláh Jolánt), Don Tamás és Flohr Zsuzsi kurátorok és sokan mások...

A Budapesten 1945 előtt virágzó zsidó művészeti, kulturális és szociális élet lebeg példaként a szemük előtt; úgy tűnik, hogy mostanában kevés a színvonalas alkotás, mely a zsidóság múltját és jelenét értelmezné, ábrázolná, gondolatébresztő kérdéseket generálna. Noha itt él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, mégis: a művészeti és közösségi projektek színvonala egyenetlen.

A projekt támogatója a Dutch Jewish Humanitarian Fund (JHF).

 

Néhány „részvételi” projekt a fesztiválról: kísérletek és elkészült művek?

Két öreg zsidó cserkész beszélget címmel láthattuk Cserne Klára filmjének (dokumentum és oktatófilm 40 perces interjúfolyammal) munkabemutatóját:
Anti és Dénes nyolcvan év körüli régi barátok. Mindketten a Vörösmarty-cserkészcsapat tagjai voltak valaha, imádtak kirándulni, amit aztán a második világháború miatt már nem lehetett; tragikusan szertefoszlott a gyerekkoruk, de azóta is minden szombaton összeülnek két fős cserkészcsapatként, hisz cserkészek voltak ők a háború előtt / alatt / és után (ekkor már cionista cserkészcsapat tagjaiként), az életérzés egy életre rögzült. A hosszú beszélgetés Révész Antal festőművész és tervezőgrafikus lakásában rávilágít a férfiak érzékenységére, az alijázni, vagy mégsem alijázni kérdésének válságokat okozó dilemmájára és sok minden másra. A két életút a történelmet könnyebben átélhetővé teszi.

 

Cserne Klára: Két öreg zsidó cserkész beszélget

 

Gróf Ferenc képzőművész Ismeretlen vízc. projektje az Enyészpontok II., antiszemitizmust és zsidó identitást vizsgáló kortárs képzőművészeti sorozat (kurátor: Don Tamás) folytatása a ZSK 2028 részeként. A projektdokumentáció az Auróra falán látható: Marcali városkában az elhagyott kút tervezett kitisztításáról az alkotó sorai tudósítanak, íme, a tájrészlet:

„...a város nevét rovásírással hirdető útszéli táblát elhagyva, a kukoricamező ölelésében található a zsidó temető. A téglafallal körülvett, gesztenyefák árnyékolta sírok egy része már a földbe süllyedt, de egészében véve szépen gondozott a sírkert. A bejárattól jobbra található egy használaton kívüli kút, melynek csak a betonkávája áll. A kút régi fedelének rozsdásodó zsanérjai még ott meredeznek, de a kút szemmel láthatóan szemétlerakóként funkcionál: rothadó virágcsokrok, műanyag palackok, konzervdobozok láthatók a mélyén. Szeméttároló nincs a temetőben. AzEnyészpontok projekt keretében ezt a kutat szeretném kitisztíttatni és egy új fedelet tetetni rá. A fedél perforált acéllemezből készülne, a felületbe vágandó grafika az x és az álef betűk felhasználásával készült. Az x, mint az ismeretlen változó matematikai jele alakul át a héber ábécé első betűjévé, majd vissza.”

Farkas Zsofi, Fenyves Katalin, Cserne Klára és KissPál Szabolcs  

 

KissPál Szabolcs – Cserne Klára és Fenyves Katalin együttműködésével megvalósult – Vízió / Revízió című felolvasószínházát a nemzeti érzelmű zsidóság Trianon-traumájáról nyáron már Bánkon bemutatták. Szabolcsi Lajos 1925-ben iskolai színjátszóköröknek írt A nyolcadik láng c. rövidke 15 oldalas, Kassán játszódó drámája az inspirálója és a szövegkönyve a (közös) előadásnak és értelmezésnek. A zsidó revizionista „tantermi” dráma - melyben a zsidó leányintézet és igazgatónője egy zsidó revizionista költőt bújtat el - párbeszéd alapú részvételi projekt, a színdarabot a közönség olvassa fel; így a nyitottabb dialógusok lehetőségével a zsidóság kultúrtörténete más víziókban, azaz más minőségű diskurzusokban fogalmazódhat meg.

Flohr Zsuzsi -Élethetőségek, 2B galéria - Budapest, a kiállítás megnyitója, 2018 november

 

Az Auróra Hanuka Fesztiváljának egyik programja volt Flohr Zsuzsi tárlatvezetése a 2B-ben az Életlehetőségek c. (saját) kiállításán. Jó példa arra, hogy az elemzés és kutatás az, ami foglalkoztatja a zsidó művészeket, amennyiben a múltat a kutatással kapcsolatos párbeszédre szeretnék felfűzni. Tárlata kutatási és művészeti kiállítás, melyben a dokumentumok és a tárgyak is művé alakulnak az épített környezetet ábrázoló képek kontextusában.

 

Szarka Zsuzsanna